Vissza a hírekhez

irodalmiradio.hu hírek

A irodalmiradio.hu legfrissebb hírei az iNews.hu-n, percről percre frissítve. Leggyakrabban ezekben a rovatokban: Kultúra, Életmód, Élővilág.

  1. Aranyba fordult

    Fák ágán zöld levelek színüknek halkan búcsút intenek. Aranykorba lép a lomb zörögve zenél az őszi domb. A ropogó szőnyeg kész fészket épít a mezei egér. Távol zakatol a tél mitől az apró nép minden évben fél. Illan, …

    irodalmiradio.huVersekÉvszakokÉlővilág
  2. Szülinapi szeretet-levél magamnak Palya Bea után szabadon 2026. november 15.

    Drága kicsi Julinka! Hihetetlen, hogy 68 éve ezen az őszi napon születtél. Sok-sok évig azt gondoltad, hogy Téged senki nem akart, csak egyszerűen a világra jöttél. Ma már tudod, ez így nem igaz!!! Attól, hogy sokáig nem …

    irodalmiradio.huPrózák
  3. Csapó!

    […]

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  4. Gyújts fényt az emberek szívében

    A hópihék közt kis mécses ég, Az erdő mélyén nagy fény látszék. A téli szél az ágon mesél, És a fény az éjbe visszatér. Ne csak a ház őrizze fényét, Legyen meleg , ahol fagy valék. Hol néma könny ül a két szemen, Hol már …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  5. Végre hazatértél

    Alábbi írásom az Irodalmi Rádió A fények álmodnak? című antológiájában megjelent novellám módosított változata. Egy Bösendorfer zongora állt a balatonkővári kúria szalonjában. Hubay dédapa a század elején, a birtok …

    irodalmiradio.huKultúra
  6. Repülés

    Épp szárnyaimat növesztem. Talán ez sem fájdalommentes, mégis akarom. Túlcsorduló szívvel Isten arcát látva, Megnyugodva járni tovább utamon. Épp szárnyaimat növesztem. Nem látja még senki sem, csak én érzem. Megmozdul …

    irodalmiradio.huVersekFényKultúra
  7. Balla Laura Anna novellája

    Az Erdélyi csillagok című novella, mely az Irodalmi Rádió A fények álmodnak? című gyönyörű novelláskötetben jelent meg, akár Erdély reklámja is lehetne. Bár már az elején sejtjük, hogy a főszereplő hazajáró lélek, …

    irodalmiradio.huKultúra
  8. „A” betűvel almát mondok…

    irodalmiradio.huVersekÁbécéKultúra
  9. A hóember tavaszi álma

    A kert végében, hol a körtefa áll, három hógolyóból hóembert formál egy gyermek. Répa kerül az arcára, holdfény ezüstje hull pirosló orrára. Két szénszemében csillagfény ragyog, nyakára kék sál simul, puha, meleg dolog. …

    irodalmiradio.huVersekÁlomKultúra
  10. Legszebb ősz

    Emlékszem, az ablakban álltam, és csak néztem, ahogy a lampionok furcsa táncot lejtenek a szélben. A függönyön át beszűrődő színes fények a szoba falán életre keltették a hajnalt. Ez minden. Egyetlen bőrönd, tele életem …

    irodalmiradio.huPrózákTech-tud
  11. Valami közeleg

    Csitt-csatt, a hó az ablaküvegen kopog, Odabenn a kandalló friss fától ropog. Tik-tak, tik-tak, a régi óra éjfélt üt, És a nagy szobában mézillatú csend ül. Csilingel a dér a fák áganak hegyén, Kip-kop, csizmák futnak át …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  12. Gondolatok Kurucz Árpád: Válaszúton című novellájáról

    „A halál biztos, az időpontja bizonytalan” – mondja a latin bölcselet. A novella főszereplője, Karner Ferenc hatvan év körüli férfi. Van, aki még ilyen korban nősül, vagy utódot nemz. Karner Ferenc nem közéjük tartozik. …

    irodalmiradio.huKultúra
  13. Hozzád…

    Hozzád szólok, ki keresed Önmagad. Hozzád, ki sejti már, mi végre van a világ, s benne az ember, a létező tudat, az elme, a szív, a test, s a lélek, ki vezeti útján a vándort. Fényként zuhanunk anyánk méhébe, hol testet …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  14. Útmutatásod

    Mindig fényként jártál előttem, Útmutatásod nem feledem. Mindig szerettél volna példát mutatni, A munkáddal kitartásra tanítani. Megmutattad, semmi nem könnyű, De az élet így sem oly szörnyű. Mindig van egy helyes út …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  15. Ha ég a gyertya

    Edit Szabó : Ha ég a gyertya Fehér krizantémből csokrok zöld fenyő közt kivirultok, a sírhanton vagy vázában, égő gyertya árnyékában. Sejtelmesek, varázsfények, gyertya mellett izzó mécses, emlékezés szerettekre, kik …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  16. A Csodák kertje

    Létezik benned egy hely. Valahol a lelked és a szíved mezsgyéjén. Egy hely, ahová elvágyódsz minden pillanatban. Egy hely, ahol békére lelhetsz, ahol szeretet vár rád. Ez a Csodák kertje… Létezésed ezer inkarnáción …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  17. Kritika Regéczi Zalán három verséről

    Tudjátok, hogy lesz valakiből kritikus? Úgy, hogy az íráshoz nincs elég tehetsége. Mivel jelenleg önbizalom hiányos vagyok, úgy döntöttem, nem írok saját verset, inkább bírálom a másokét. Az Irodalmi Rádió legújabb …

    irodalmiradio.huKultúra
  18. Hócsata és egyéb karácsonyi dilik

    Hócsata és egyéb karácsonyi dilik Szerda délután: a könyvtár elérhető. Ünnepek alatt olvasni, ez megérthető. Hétköznapi hajtásban az olvasás álom. Marad a vágy, s az alkalmat várom. Ma végre meglesz, ez az ajándékom. …

    irodalmiradio.huVersekBoldog emlékKultúra
  19. Tárgyalás a Legbelsőbb Bíróságon

    – Tisztelt Bíróság! – emelkedett fel az ügyész a helyéről. Megigazította a talárját, majd néhány pillanatig szemlélte a vádlottat. Az ügy minden részletét ismerte, hiszen valamennyi bizonyítékot személyesen gyűjtötte …

    irodalmiradio.huBelföld
  20. Furcsa ködös reggel

    Furcsa ködös reggel ébredtem mikor szobából kitekintettem. Nem láttam messzebb a szomszédház falától. Az utcán emberek tipikus őszi öltözékbe jöttek mentek dolgukat intézve. Az utcasarok felől gyerekek hangját hallom …

    irodalmiradio.huÉletmód
  21. Széthasad

    Széthasad Az idő fagyos szürkeség, A koldus rongyán átfúj a magány, Tanúként feszül fölé most az ég, Titkos jel a lélek asztalán. Kardot rántó, néma mozdulat, Most nem pusztulást, szent egységet szül. Széthasadt a fagyos …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  22. Elérhetetlenül

    Ma is hoztam egy darabka fényt, tenyeremben őrzött, reszkető reményt. Bár a föld már nevedre zárult, én arcoddal őrzöm minden törött álmunk. Csendesen hullik rám az este, az eget is takarja a gyász terhe. S én itt állok …

    irodalmiradio.hu
  23. Nem ott ér véget

    Nem minden búcsú szól öröke, nem minden csendben szűnik meg a szó. Van mi túléli az idö súlyát s a hiány sem mindig maradandó. Ne keresd a léptem az alkonyatban, ne várd, hogy árnyékom visszatér, de az ami belőlem benned …

    irodalmiradio.hu
  24. Velem maradtál lelkemben

    Edit Szabó : Velem maradtál lelkemben Velem maradtál a lelkemben, kit először szívből megszerettem, „elfeledni soha nem tudnálak „, hisz életemben csak rád vártam. Boldogságos lett a családunk, jöttek gyerekek, kiket úgy …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  25. Csendesen merengek

    Esik esik csendesen, Lepereg a kezemen. Áztatja a ruhámat, El ne kapjon a bánat. Minden sárga köröttem, Az ég komor fölöttem. Ernyőmet szorongatom, Dallamot dúdolgatok. Mily szép is a csendes ősz, Néhol a színe is rőt. …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  26. A csend asszonya

    Volt egyszer, nem is olyan messze, de mégis távol mindentől, egy apró faház az erdő mélyén. Egy tó partján állt, magas hegyek ölelésében, ahol a reggeli köd úgy simult a fenyvesek közé, mintha az égbolt puha takarót …

    irodalmiradio.huPrózákÉlővilág
  27. Hangolódás

    Fenyő illat öleli át a kis szobát, Angyalszárnyak suhanása hallatszik át. Lobogó gyertyaláng táncol fehér vásznon, Közelg a várva várt, áldott, szép Karácsony. Kint téli táj fehér leple mindent befed, Zúzmarás ág alatt …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  28. Elmerengve

    Szabadok voltunk, mezítlábasok…Nyaranta boldogan rúgtuk a port.Jobb napokon friss cipóból kaptunk porciót,de leginkább szétosztottuk, kinek mije volt.A hirtelen zápor minket nem zavart,ázott a bőrünk a kisnadrág …

    irodalmiradio.huVersekGyerekkor; emlékKultúra
  29. Sosem hullt még így a hó

    Beck Brigitta: Sosem hullt még így a hó Sosem hullt még így a hó, Befagyott a békató. A jég se jó, a tűz se jó, Így se jó, meg úgy se jó. Hiába zöld a béka, Nem látszik ki alóla, Betakarja mind a hó, Szundít a béka és a …

    irodalmiradio.huVersekKultúra
  30. Füst…

    Kék öblök lassan vándorló ködén át, Egy barna rúdba zártam most a mát. A parázs lüktet, mint a forró ér, S a szürke hamu lassan földre ér. Nem dohány ez már: bűvös, néma pára, Ráolvasás a magány árnyékára. S ahogy a füst …

    irodalmiradio.huVersekLélekKultúra