Bizonyítékot találtak az Armageddon létezésére, Kategóriák: Kultúra,Tech-tud,Régészet

A Bibliát olvasók számára Armageddon neve nem ismeretlen: az utolsó nagy csata színhelyeként vonult be a vallási hagyományokba.

Az iNews.hu-ról elérhető hír a következő kategóriákban Kultúra,Tech-tud,Régészet : Armageddon nyomában – Bibliai csata nyomaira bukkantak MegiddóbanA Bibliát olvasók számára Armageddon neve nem ismeretlen: az utolsó nagy csata színhelyeként vonult be a vallási hagyományokba. Egy végső ütközet, ahol a jó és a gonosz csap össze, ahol az idő véget ér, és megkezdődik az ítélet. A szó azonban nem pusztán szimbólum: történelmi valóságalapja is lehet. Legalábbis erre utalnak azok az új régészeti leletek, amelyekre izraeli kutatók bukkantak az észak-izraeli Megiddóban – épp ott, ahol a bibliai Armageddont feltételezik.A bibliai harc földjeAz Izrael északi részén fekvő Megiddó városának dombjain – amely a héber har Megiddo, azaz „Megiddó hegye” kifejezésből származó „Armageddon” név alapja – olyan kerámialeletekre bukkantak a régészek, amelyek történelmi bizonyítékokkal szolgálnak egy i. e. 7. századi katonai konfliktusra. Ez az a korszak, amikor a júdai Jósíjáhú király és az egyiptomi fáraó, II. Nekó között ütközetre került sor – éppen azon a helyen és abban az időszakban, amelyről a Biblia is beszámol.A Királyok könyvében olvashatjuk: „És ellenébe ment Jósíjáhú király, de megölte őt Megiddóban, amint meglátta őt.” Az Krónikák könyve még tovább megy: Jósíjáhú nem hallgatott a fáraó – Istentől származónak mondott – szavaira, és ezért veszítette el életét a megiddói síkságon.A most előkerült leletek megerősítik, hogy valóban egyiptomi katonák állomásoztak a helyszínen: különleges kerámiák, főző- és tárolóedények, melyeket egyiptomi technikával és alapanyagból készítettek, valamint Kelet-Görögországból származó tárgyak is előkerültek. Ez utóbbiak görög zsoldosok jelenlétére utalhatnak az egyiptomi seregben – ahogyan azt egyes források és történészek már régóta feltételezték.Az erőd, amely megerősíti a történetetAszaf Kleiman, az ásatások egyik vezetője úgy fogalmazott: „A helyet egyiptomi erődítménnyé változtatták az időszámításunk előtti VII. század végén, és ezt már régóta gyanítottuk.” Most azonban konkrét bizonyítékok kerültek elő – mégpedig egy ház alapjai, melyben több szoba és egy udvar is volt, s amely bőséges mennyiségű, durván égetett, funkcionális kerámiával volt tele. Ezek nem díszes, piaci kereskedelemre szánt tárgyak voltak, hanem katonai célokra használt edények.Finkelstein professzor szerint Megiddó egyedülálló, hiszen nemcsak a Biblia, hanem az ókori Közel-Kelet más feljegyzései is említik. A 2016 óta zajló új ásatások – már modern módszerekkel – lehetővé tették, hogy az egykori csaták és népmozgások nyomait pontosabban rekonstruálják, és most először kiderült: a júdai főzőedények mellett valóban létezett egyiptomi helyőrség, ami alátámasztja a szöveges forrásokat.Góg és Magóg – a történelem árnyaiA történelmi és vallási rétegek itt különösen erősen összefonódnak. A Biblia említi Góg és Magóg nevét, akiket a végső idők sötét szövetségeseiként emleget. Egyes kutatók Gógot Lüdia királyával, Gyges-szel azonosítják, aki asszír források szerint zsoldosokat küldött Egyiptomnak – és ezek a katonák akár jelen is lehettek a megiddói ütközetben.Az Ezékiel könyve és a Jelenések könyve egyaránt megemlékezik róluk, mint az apokaliptikus végső harc résztvevőiről. E harcnak a földrajzi helye pedig: Armageddon. Az a Megiddó, ahol most újabb tárgyi emlékek erősítik meg, hogy a hely valóban többszörösen fontos csomópont volt a régió történelmében – nemcsak katonai-stratégiai, hanem vallási-szimbolikus értelemben is.Megiddó – ahol minden összeérA XX. század eleje óta négy nagy expedíció vizsgálta már Megiddót, de a jelenlegi kutatások során új területeket tártak fel, s pontosabb kormeghatározással dolgoznak. A feltárt „X területen” egy VII. századi épület maradványaira leltek, amely tökéletesen illeszkedik a Jósíjáhú és Nekó közötti csata idővonalába.Finkelstein úgy véli, hogy az Armageddon név vallási jelentősége nem véletlen: „Talán az volt a mögöttes teológiai gondolat, hogy Dávid leszármazásának megváltója visszatér arra a helyre, ahol az utolsó és legigazságosabb Dávid-házi király, Jósíjáhú meghalt.”A feltárt egyiptomi cserepek, a görög eredetű tárgyak, a júdai főzőedények és a ház szerkezeti maradványai együtt egy olyan mozaikot alkotnak, amelyben történelmi valóság és vallási emlékezet kéz a kézben járnak. Armageddon tehát nem csupán jelkép – hanem egy hely, ahol valódi emberek harcoltak és haltak meg. Egy hely, ahol a múlt és a hit egymásba fonódva mesél a világról – és talán a végéről is.A tudomány legfrissebb cikkei