A ’60-as évek mindent megváltoztatott a divatban – és ez nem túlzás, Kategóriák: Életmód,Ready-to-wear eredete

A ’60-as évek időszaka minden tekintetben a változásról szólt. A mérleg egyik oldalán ott állt az Amerikai Egyesült Államok mindig kifogástalan megjelenésű first lady-je, Jackie Kennedy, míg a másikon egy bátor divattervező személyében Mary Quant igazi forradalmat hirdetett az öltözködés megreformálása érdekében. De nemcsak a szoknyahossz rövidülése tartozott az évtized legnagyobb divatvívmányai közé. Lássuk, hogyan [...]

The post A ’60-as évek mindent megváltoztatott a divatban – és ez nem túlzás appeared first on woohoo.hu.

Az iNews.hu-ról elérhető hír a következő kategóriákban Életmód,Ready-to-wear eredete : Ha valaki azt mondja, hogy az 1960-as évek lendületesek voltak, mi egy szóval sem kérdőjelezzük meg az állítást, hiszen ez már akkor is bebizonyosodik, ha csak a divat szemszögéből vizsgáljuk meg azt az évtizedet.A ’60-as évek időszaka minden tekintetben a változásról szólt. A mérleg egyik oldalán ott állt az Amerikai Egyesült Államok mindig kifogástalan megjelenésű first lady-je, Jackie Kennedy, míg a másikon egy bátor divattervező személyében Mary Quant igazi forradalmat hirdetett az öltözködés megreformálása érdekében. De nemcsak a szoknyahossz rövidülése tartozott az évtized legnagyobb divatvívmányai közé. Lássuk, hogyan változtatta meg az öltözködést, a stílust és a szépségről alkotott képet a ’60-as évek!Hölgyeim, elő a térdekkel!Az 1960-as évekig a divattörténelem lapjain sosem jelentek meg a női térdek, hiszen azokat mindig egészen hosszú, gyakran a földet súruló szoknyák takarták. Még az 1920-as évek flapper lányai sem engedték meg maguknak azt a merészséget, hogy szoknyáik a térdeik felett végződjenek, de 1947-ben megérkezett Christian Dior, aki bátran hirdette, hogy a rövidebb darabok is lehetnek elegánsak és klasszikusak. Dior színrelépése után pedig a szoknyák egyre csak rövidültek, ahogy a ruhák is. Utóbbira tökéletes példa volt a Cristóbal Balenciaga 1957/1958-as kollekciójában megjelent „zsákruha” is, viszont a minitől még akkor is távol voltunk. Majd 1964-ben egy bizonyos Mary Quant megtervezte az első mini fazont. Persze a siker nem volt borítékolható, sőt sokan ódzkodtak attól, hogy megmutassák lábaikat. Ekkor kerültek képbe a fiatalok, akik viszont egyenesen megőrültek a formabontó kreációért, így a ’60-as évek végére a minik, valamint mikrominik is teljesen elfogadottá váltak. Ezzel párhuzamban az addig elterjedt áttetsző harisnyákat vastagabb, színes darabokra cserélték, hiszen a jóízlést akkoriban még nem volt szokás feláldozni a divat oltárán.A fiatalság kultuszaAz ifjúság kultusza a 1960-as évek divatjának központi eleme volt, és ez a szemlélet nagy hatást gyakorolt a stílusra és a trendekre egyaránt. A fiatal generáció lázadó szelleme és dinamizmusa inspirálta az évtized több irányzatát, amelyek közül néhány azóta is meghatározó eleme a divatvilágnak. Diana Vreeland, a Met-gála megálmodója és a Vogue főszerkesztője pedig tökéletesen reflektált erre a változásra, szerinte az előző évtizedben még a divat netovábbját jelentő couture ideje lejárt. A trendeket akkor először kezdték el formálni a lábaikat bátran megmutató, rock and rollt hallgató, kevés pénzből is zseniális szetteket összeállító fiatalok. Ők már nem arra törekedtek, hogy az általuk megvásárolt ruhák tíz vagy húsz évvel később is tökéletes állapotban legyenek, elkezdték tehát hirdetni a ma is ismert fast fashion fogalmát. A gyártóknak tetszett, nem tetszett, de muszáj volt hozzájuk alkalmazkodniuk. Új múzsájuk pedig minden tekintetben az ifjúság és annak múlandósága lett.A fast fashion megjelenésével pedig nem is csodálkozunk rá arra, hogy az Egyesült Államokban életbe lépett a extile Fiber Products Identification Act („Textil törvény”), amely előírta, hogy a divatiparban fel kell tüntetni a ruhadarabok szálösszetételét. A szintetikus anyagok lenyűgözték a közvéleményt, persze a legnagyobb divatházak már akkor is igazi szélmalomharcot kényszerültek vívni az olcsó, tömeggyártásban készülő termékek térhódítása ellen. Az új textilek forradalmasították a divatot, és lehetővé tették a praktikus, könnyen kezelhető ruhák széles körű elterjedését. Ezek pedig alapvetően változtatták meg az addig az öltözködésről alkotott képet.A mérleg másik oldalaPersze, nem mindenki kezdte őrült mód üldözni az ifjúság kultuszát, és szerencsére nekik is jutott stílusikon az évtizedben. Azok a nők, akik továbbra is írtóztak a szintetikus anyagoktól, a tömeggyártástól és még mindig a mesés couture kreációkért rajongtak, múzsájukat Jackie Kennedy-ben találták meg. Ha a miniszoknya és a Mary Jane cipő a szubkultúra volt, akkor Jackie maga volt a nagybetűs kultúra. A Balmain, a Balenciaga és a divat világában magának egyre nagyobb helyet követelő Hubert de Givenchy az általuk tervezett ruhákkal is kinyilatkoztatta, hogy továbbra is teljes mellszélességgel állnak ki a couture aranykorában (1947-1957) kifejlesztett szabásaik és forradalmaik mellett. A first lady-nek köszönhetően pedig ezek meg is kapták a kellő nyilvánosságot. Kosztümök, trapéznadrágok, kézműves kiegészítők, Yves Saint Laurent, Pierre Cardin, Norman Norell, Oscar de la Renta és Elizabeth Arden darabjai mind-mind helyet kaptak gardróbjában.A ready-to-wear térhódításaA legnagyobb tervezők sem tudták az általuk alapított vagy igazgatott divatházakat a végsőkig távol tartani a tömeggyártástól. Cristóbal Balenciaga például egyenes rettegett az ötlettől, hogy az addig minden részletében a tökéletességre törekvő Balenciaga-darabok ennek okán veszíthetnek fényükből. De akadtak olyanok is, akik próbáltak azért lépést tartani a változással. Az Ungaro 1959-ben elsőként ment bele abba, hogy a brand égisze alatt elkészüljön az első designer ready-to-wear (készruha) kollekció, majd Párizsban Yves Saint Laurent 1966. szeptember 19-én megnyitotta a „Saint Laurent Rive Gauche” névre keresztelt készruha butikját. Ezzel ő lett az első couturier, aki saját, sikeres RTW vonallal rendelkezett Franciaországban. Természetesen azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ő volt az, aki ikonikus Beatnik kollekciójának elkészítéséhez először fordult inspirációért a szubkultúrához.Egy változó kor megváltozott szépségideáljaAhogy a divat és az öltözködés, úgy természetesen a kor szépségideálja is megváltozott. A 60′-as években, mint már korábban többször, ismét leáldozott a telt idomoknak. A brit modell, Twiggy és Hollywood új sztárja, Audrey Hepburn teljesen más szépségideált testesítettek meg. Ultravékony alakjukat nők milliói irigyelték. Mindenki olyan törékeny, bájos, már-már kislányos kisugárzásra vágyott, mint amivel ők rendelkeztek. Nem volt hát mit tenni, a diéta olykor őrült fogyókúrába csapott át. Az addig nőies hajkoronát rövidre vágatták és sminkjük is az üdeséget volt hivatott hirdetni. A pixie fazon utat tört magának a vezető hajtrendek közé, a kozmetikai ipar szárnyalni kezdett. A technológia lehetővé tette a szemhéjfestékek, a szempillaspirálok és a rúzsok tömeggyártását. Az évtized vezető beauty trendje a kontrasztban rejlett: az erősen, feketével kontúrozott szemeket halvány rúzsokkal tompították.Audrey Hepburn újra divatba hozta a kislányos bájt (Fotó: Getty Images)Nyitókép: John Minihan / Hulton Archive /Getty ImagesHa tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek: A method dressing története: így váltak a sajtóturnék divatbemutatókká Az igazi luxus: ezek a világ legdrágább táskái A bikini története: a tiltólistáktól a kifutókig Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)