Kertörökség: Generációkon átívelő tudásátadás, Kategóriák: Élővilág,ZöldZóna,Agro,Turisztika

Kertörökség múlt és jövő között címmel rendezte meg negyedik tavaszi konferenciáját a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) a már bevált budapesti helyszínen, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Kertörökség: Generációkon átívelő tudásátadás bejegyzés először Magyar Mezőgazdaság-én jelent meg.

https://magyarmezogazdasag.hu/ on

Az iNews.hu-ról elérhető hír a következő kategóriákban Élővilág,ZöldZóna,Agro,Turisztika : Hazai és külföldi előadók szóltak a téma fontosságáról, tapasztalataikról, kihangsúlyozva, hogy egy-egy történelmi korszak emberének a természethez, a tájhoz, a kerthez való viszonya a kor világképét és felfogását tükrözi.A konferenciát Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára nyitotta meg. Kiemelte, hogy az új építészeti törvény tájépítészettel foglalkozó rendelkezése a tájépítészek munkájának felértékelését jelenti, célja az építési folyamat során a tájépítészet szerepének erősítése.A történeti kerteket felújító kalákák szép példái a generációk közötti tudásátadásnak, hallottuk Herczeg Ágnestől, a MKA elnökétől , Fotó: Megyesi Éva és European Heritage Volunteers (www.heritagevolunteers.eu)A kertörökség a jövő ígérete, a hagyomány és az innováció együtt erősíti ezt az örökséget. Az ember a természet része, nem ellenfele.A magyar kertörökség része az egyetemes kertkultúrának, hallottuk Herczeg Ágnestől, az MKA elnökétől. A kert folyamatos változásban van. Elengedhetetlen az egykor virágzó, helyi sajátosságokat is magában hordozó magyar táj- és kertkultúra visszaemelése a köztudatba, ami folyamatos párbeszédet feltételez a társadalommal.Fontos kérdés, hogy a különböző generációk számára hogyan adható át a történeti örökséghez kapcsolódó tudás; a történeti kertek felújítása során meg tudjuk-e idézni az akkori kert hangulatát, képesek vagyunk-e a múlthoz alkotóként kapcsolódni, megérteni, hogyan használták régen a kerteket.Egy kertben benne van a múlt, létrehozói szimbólumokkal írták le, mit is gondoltak a világról.Vajon tisztában vagyunk-e azzal, mi az a szellemi örökségünk, amit évezredeken át hordoznak a kertek? Magunkba tudjuk-e fogadni és át tudjuk-e azt adni a fiatalabb generációknak? – tette fel a kérdéseket az előadó.A kerteket felújító kalákák szép példái a generációk közötti tudásátadásnak, amikor a különböző korosztályok között öröm az együttműködés, az alkotói folyamat során valós tapasztalatátadás történik gyakorlati, elméleti és lelki téren egyaránt.Katherine Mills, a National Trust Munstead Wood (UK) főtitkára hagyomány és innováció témában tartott előadásában az elemezte, milyen nagy hatást gyakorolt az angol és az európai kertkultúrára Gertrude Jekyll kertészeti szakértő, kerttervező, író. Kiemelte, milyen sokat lendített az angol átlagemberek kertészeti ismeretein a megjelent tizennégy szakkönyve, a több mint ezer szakcikke, előadásai.Élete során több mint négyszáz kertet tervezett, kertészművésznek nevezte magát. Kertjét a National Trust Munstead Wood szervezet 2023-ban megvásárolta azzal a céllal, hogy legyen a tudásátadás helyszíne, inspiráljon és tanítson, legyen élő örökség.Barokk, majd tájképi magánkertből mára látogatható kert lett a gödöllői királyi kastély parkja, ami szép példája annak, hogyan hat a generációk tudása egymásra. Demeter­-Guba Erzsébet vezető múzeumi koordinátor erről a korszakokon átívelő értékközvetítésről szólt.A gödöllői kastélypark a történeti korszakokhoz, a történeti múlthoz kapcsolódó értékek átadásának helyszínévé vált , Fotó: Megyesi Éva és European Heritage Volunteers (www.heritagevolunteers.eu)